A kormány által meghirdetett Új Széchenyi-terv kiemelt programjaként kezelik a szegedi szuperlézerközpont megvalósítását. A határidő szoros, de elvileg teljesíthető. Szabó Gábor lézerfizikussal, a Szegedi Tudományegyetem rektorával beszélgettünk.
2010 májusában volt ötvenéves a lézer, amely forradalmasította a világot, szinte minden háztartásban van már CD-, DVD-lejátszó; a hétköznapi élettől az iparon át az egészségügyig mindenütt megjelent. „Ennek fő oka vélhetően az, hogy a lézer egy különleges fény. Szinte minden fizikai vagy biológiai folyamat kapcsolatban van a fénnyel, azzal lehet elindítani vagy legalábbis befolyásolni” – fogalmazott Szabó Gábor lézerfizikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora.
Az akadémikus szerint az Európai Unió a világgal szemben a tudományos versenyképességét a szuperlézerrel és a hozzá hasonló nagyberuházásokkal akarja viszszaszerezni. Az a magyar fiatal, aki bejut az ELI-be (Extreme Light Infrastructure), és ott dolgozhat, olyan élenjáró színvonalat tapasztalhat, mintha eljutott volna Amerikába, Németországba és Franciaországba egyetlen pillanat alatt – hangsúlyozta a professzor. Szeged – jó értelemben – felkerül a világ tudományos térképére. A szakma már most is úgy tekint az épülő beruházásra, hogy a lézerfizika szempontjából a figyelem Közép-Kelet-Európára fordul.
Szeged, Prága és Bukarest adja a szuperlézer három helyszínét. A tervezéskor közel egy évet dolgoztak azon, hogy kutatási profiljukat tekintve bizonyos alapvető építőkövek legyenek hasonlóak vagy azonosak, hogy a beszerzés hatékony legyen.
Ugyanakkor mindegyik központnak legyen olyan területe is, ami egyedivé teszi öt vagy inkább tíz évre, vagyis olyan kísérleteket lehessen ott végezni, amelyeket a világon sehol máshol.
A szegedi központ egyik erőssége az lesz, hogy a legszélesebb körű alkalmazott kutatásokat fogja nyújtani, azért, mert a Szegeden kifejlesztendő specialitás a nagyon rövid lézerimpulzusok területe. Ezek olyan gyors folyamatok vizsgálatára képesek, amelyeket ma még nem is tudunk mérni – magyarázta Szabó Gábor. Azzal a lézerrel, amely Szegedre kerül, közvetlenül nyomon lehet követni az elektronok viselkedését. Ezen keresztül lehet megérteni például a fehérjemolekulák működését, végső soron az élet alapjait, vagy ugyanígy az anyagtudomány, a nanotechnológia területén is pontosabb képet alkothatunk az elektronmozgással kapcsolatban.
„Előadást tartottam Budapesten több komoly gyógyszergyártó cég vezetői előtt, akik az előadás után visszakérdeztek, jól értik-e, hogy azt állítom, hogy egy bonyolult molekulában nyomon lehet követni, hogy merre megy egy elektron. Igen, ezt mondtam. Ez a gyógyszerfejlesztés szempontjából is nagyon érdekes lesz. Elég nehéz olyan területet mondani, amely esetében kategorikusan kijelenthető, hogy nem lesz köze az ELI-nek” – összegzett a profeszszor.
A Münchenben élő Krausz Ferenc kiváló magyar fizikus, aki az úgynevezett attoszekundumos kutatásokkal – melyeknél az impulzus hossza egy milliárdod másodperc milliárdod része – foglalkozik, egy előadásában úgy fogalmazott, a szuperlézerrel Szeged az attotudomány Hollywoodja lesz. Ugyanis a Lumiere fivérek is óriásit alkottak azzal, hogy megmondták, hogy kell filmet csinálni, de ma már nem az ő filmjeiket nézzük, hanem a hollywoodi produkciókat. A technika megvan, de hogy mit lehet vele csinálni, Szegeden fog kiderülni – fejtegette Szabó Gábor.
A lézerközpont körül egy hatvanhektáros tudományos park is épül, amely ugyanolyan fontos része a beruházásnak. „Azt várjuk, hogy az ELI ide fog vonzani olyan csúcstechnológiával rendelkező vállalatokat, amelyek azután munkahelyeket teremtenek. Amennyiben ez a tervezett ipari park 15 év alatt mondjuk 50 százalékban benépesül – ami egy óvatos, nem túl optimista feltevés –, akkor a gazdasági számítások szerint ez durván 2000 munkahelyet teremtene” – tudtuk meg Szabó Gábortól. Ezek nagy része magas hozzáadott értékű, főleg diplomások számára elérhető állás, de természetesen ennyi kutató jelenléte a városban lévő szolgáltatásoknak is kedvezne.
Emellett az utóbbi időben úgy látszik, hogy a fizika és a mérnöki tudományok iránt érdeklődők száma óvatos optimizmusra ad okot. A szakemberek remélik, hogy például az ELI a fiatalok körében még kedveltebbé teszi ezeket a szakmákat, melyek viszont korántsem csupán a szuperlézer számára szükségesek. Ezen a területen a szakember-utánpótlás a gazdasági fejlődés egyik kulcskérdése – hangsúlyozta a rektor.
A projekt a tervek szerint 245 millió euróból valósul meg. A kiválasztott helyszín az öthalmi egykori szovjet laktanya, ahol maga az ELI egy 11 hektáros területen fog elhelyezkedni, körülötte hatvan hektáron egy tudományos park épül. Strukturális alapokból, európai uniós pénzekből finanszírozzák, amelyek felhasználási szabályzata rendkívül szigorú. 2013-ig le kell szerződni a projektre, 2015-ig el kell költeni a pénzt. Javarészt 2015-ig meg is kell épülnie a központnak, mert 2015 után már csak legfeljebb a lézereken lehet az épületeken belül dolgozni. „Ez az idő 2011 elején ugyan nagyon hosszúnak tűnik, de valójában a szakértői anyagok szerint éppen a megvalósíthatóság határán van. Késében vagyunk, de behozható” – szögezte le a rektor.
„Szegednek reményeink szerint az a küldetése, hogy egy a kétezres évek derekán kialakult technika olyan méretű alkalmazásait fogja nyújtani, ami nyomot hagy a tudománytechnika és a tudomány széles körű területein” – összegzett Szabó Gábor.
Arany Mihály