A XXXVII. Szent György Napi Juhásztalálkozó megnyitóján elsőként Juhász Pál, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség tenyésztési alelnöke köszöntötte a megjelenteket. A covid, a háborús helyzet, valamint a globális pénzügyi-gazdasági válság ellenére a juh- és kecsketenyésztési ágazat előnyös piaci pozícióban van más állattenyésztési ágazatokhoz képest – mondta a szakember – mivel óriási a kereslet a juhhús iránt. A nagy súlyú bárány lényegesen jobb árualappal kerül ki a külpiacokra, és a belföldi piacokra is, mint a kis súlyú bárány, amely a felvásárlási árakban is megjelenik. Juhász Pál ezért a tenyésztési koncepció átértékelésére biztatta az állattartókat, hiszen a nagy súlyú bárányok iránti kereslet olyan tendencia, amelyre évtizedeken át számíthatunk.

Dr. habil. Mikó Edit, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának dékánja köszöntőjében elmondta, hogy habár a nagymúltú rendezvény a harminchét év alatt átalakult és juhászversenyből juhásztalálkozóvá lett, a kilátogatóknak lehetőségük van arra, hogy juh- és kecsketermékekből készült ételeket kóstoljanak meg, hogy megismerjék a juhászat ma is élő hagyományait. Emellett a rendezvényen a legújabb szakmai ismeretekkel gazdagodhatnak nemcsak a laikus érdeklődők, de az állattartók is – mondta a dékán – majd köszönetet mondott a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetségnek, amiért az SZTE Mezőgazdasági Kar idén is társszervezőként kapcsolódhatott be a rendezvénybe.

Bátor Árpád, a Juh és Kecske Ágazatért Egyesület Szakmaközi Szervezet elnöke beszédében kiemelte, hogy az ágazatban a covid-időszak elsősorban a tejtermelőket, illetve a szállodáknak beszállító báránytermékeket feldolgozó cégeket sújtotta, majd az utána bekövetkező aszályos időjárás újabb problémákat hozott a kiszáradt legelők miatt. A takarmánygondokat a gazdálkodók igyekeztek létszámleépítéssel és a téli elletések kihagyásával megoldani. Az idei tavasz időjárása már szerencsére kedvez a legeltetésnek – tette hozzá Bátor Árpád. Az ágazatnál létkérdés a támogatási igények mértéke és az ágat szereplőinek összehangolt törekvése arra, hogy az állatállomány létszáma tovább már ne csökkenjen.

Dr. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója, arról beszélt, hogy a szövetség és a NAK összefogásának köszönhetően felmérték a magyarországi gyepek állapotát. A szakpolitikában és a jogszabályalkotásban is nagy hiányosság volt, hogy korábban nem fordítottak kellő figyelmet a gyepek állapotára. Az elmúlt évben 23 ezer hektárt mértek fel, illetve 1000 gazda online kérdőíves felmérését végezték el. A cél, hogy az uniós források minél hatékonyabb megszerzése érdekében megszülethessen a juhászok érdekeit is szolgáló gyepkataszter.

A juh- és kecsketermékekből készült ételek gasztronómiai bemutatóján megismerhették az érdeklődők a rendezvény főzőcsapatait is. Az SZTE Mezőgazdasági Kar magyar hallgatói hagyományos birkapörköltet, a nemzetközi (kínai) csapat zöldséges birkaragut készített, Détár Zoltán pedig öregkecske pörköltet, valamint tárkonyos birkaragut főzött. Részvételüket a szervező bizottság tagjai, Dr. Gráff Myrtill, az SZTE MGK főiskolai docense, valamint Dr. Szarvas Adrienn, adjunktus egy-egy speciálisan erre az alkalomra készített pólóval, illetve oklevéllel köszönte meg.

A Juhásztalálkozó kísérő programjaként Rajzversenyen mutathatták meg tehetségüket a gyerekek.

Óvodás kategóriában az I. helyezett Priskin Ervin, a II. helyezett Milojev Mirjana, a III. pedig Zilahi Eszter lett. Az alsós korosztályban az I. helyezést Szántaji Kis Viola, a II. helyezést Kakukk Patrik, a III. helyezést Priskin Frigyes szerezte meg. A felsősök közül II. lett Paplukács Zita, míg az I. helyezést Vata Luca érte el.

A XXXVII. Szent György Napi Juhásztalálkozó zenés folklór műsorában juhászballadákat is hallhatott a közönség, de fellépett a többi között a Révülés Doromb Trió, illetve Szűcs Miklós és zenekara is, amelyben Karunk oktatója, Dr. habil. Monostori Tamás intézetvezető, főiskolai tanár adta a harmóniát, brácsajátékával szórakoztatta a közönséget.