Globális kihívások és válaszok a mezőgazdaságban és a környezetvédelem területén címmel, az SZTE Mezőgazdasági Kar fő szervezésében rendezték meg a 21. Wellmann Nemzetközi Tudományos Konferenciát, amely idén a klímaváltozást állította a középpontba. A részvevőket Prof. Dr. Széll Márta, a Szegedi Tudományegyetem stratégiai rektorhelyettese, valamint Dr. Mariana Ramona Ciolac, a Temesvári I. Mihály Király Élettudományi Egyetem Gazdálkodás és Vidéki Turizmus Karának dékánja, valamit Dr. habil. Mikó Edit, az SZTE Mezőgazdasági Kar dékánja köszöntötte beszédében.

„Több mint 20 országból több mint 150 résztvevő van jelen a konferencián, több mint 50 előadással és legalább ugyanennyi posztert is bemutatnak ezen a napon. A konferencia résztvevői választottak minket, beküldtek egy összefoglalót az előadásukról, ezeknek témái alapján határoztuk meg, hogy milyen szekciók legyenek. Idén öt szekcióban mutatják be munkáikat a kutatók, ezek gyakorlatilag a mezőgazdaság teljes spektrumát átölelik. A többi között a növénytermesztési és állattenyésztési ismeretek mellett a környezetvédelem, az élelmiszerbiztonság, az élelmiszerfeldolgozás, a vadgazdaság, vagy az agrárökonómia is szerepel a témák között. Nagyon széles a spektrum és nagyon változatos. Ebben az évben különös hangsúlyt fektettünk a globális felmelegedésre. Az Erasmus Week keretén belül zajlik az idén a Wellmann Konferencia. Az Erasmus hétre azokból az afrikai országokból is érkeztek hozzánk résztvevők, érdeklődők, akik számára az elsivatagosodás már érzékelhető tény, akik ezek között a körülmények között termelnek” – mondta Dr. habil. Mikó Edit, az SZTE Mezőgazdasági Kar dékánja.

Különbözőségeink ellenére, akkor is, ha eltérő fajokat, vagy más fajtákat tenyésztünk, mint egy észak-afrikai országban gazdálkodó, hasonlóak a gondjaink.

„Magyarországon most jutottunk el oda, hogy nagyon meg kell gondolnunk, hogy az állattenyésztésben milyen fajtákat vonunk tenyésztésbe, hiszen gazdaságosan termelni csak úgy tudnak az állatok a nyári melegben, hogyha hűtjük a környezetüket. Nagyon sokat tudunk tanulni a mai napon a külföldi kollégáktól. Az egyetemnek - sok egyéb mellett - alapvetően két kiemelt feladata van: az egyik az oktatás, a másik a kutatás. A kutatás nem lehet belterjes, egy nemzetközi kapcsolat nagyon nagy értéket tud képviselni, amellyel tágíthatjuk látókörünket” – tette hozzá Dr. habil. Mikó Edit, dékán.

„A Wellmann Konferencia egy jó lehetőség arra, hogy azokat a hatásokat, amelyeket a klímaváltozás előidéz, akár a növénytermesztés, akár az állattenyésztés, akár a környezetvédelem területén, a meghívott kutatókkal együtt gondoljuk tovább a megoldási lehetőségeket keresve. Emellett próbálunk közösen gondolkodva olyan új kutatási projekteket is tervezni, amelyek segíthetnek abban, hogy regionálisan is tudjuk kezelni ezt a problémát” – mondta Prof. Dr. Czóbel Szilárd, a Wellmann Nemzetközi Tudományos Konferencia szervező bizottságának elnöke.

Az Európai Unió elképzelései előre mutatók a klímaváltozás kezelésében. A zöldítés és az élőhelyrekonstrukció elősegítik azt, hogy a különböző művelt területeken jobb legyen a talajok víztartalma, ezáltal növelve a termelésbiztonságot. Az újra zöldítések és élőhely-visszaalakítások hatalmas előnye, hogy ezáltal csökkenthető a széndioxid-kibocsátás és a megkötési potenciál növekszik, így egy élhetőbb jövőt teszünk lehetővé – tette hozzá Prof. Dr. Czóbel Szilárd.

A kutatók előtt régóta nyilvánvalók a globális felmelegedés hatásai, azonban a döntéshozók nem minden esetben vették figyelembe ezt a problémát, ugyanakkor az extrém száraz évszakoknak, éveknek gazdasági hatásaik is vannak, melyek miatt az utóbbi időszakban a döntéshozók is egyre komolyabban veszik a fenntartható gazdálkodás kérdését – összegezte Prof. Dr. Czóbel Szilárd.

Édesburgonya-kutatásával jelentkezett a poszter szekcióba Adu Donyina Gideon, a Mezőgazdasági Kar tanársegédje. A fiatal kutató a nyugat-afrikai Ghánában szerzett BSc diplomát, majd a MATE-n MSc-zett, jelenleg pedig a SZTE Környezettudományi Doktori Iskolájának PhD hallgatója.

„Ha különböző agrikultúrájú emberek, különböző kutatási területtel találkozhatnak, akkor új perspektívákat ismerhetnek meg. Az egyetemen elsősorban a magyar szempontokat tanulmányozhatom, ezért nagyon jó lehetőség ez a konferencia a számomra arra, hogy találkozhassak más országok kutatóival, más nézőpontokat ismerhessek meg” – mondta Adu Donyina Gideon.

Az SZTE MGK tanársegédje kiemelte, szerencsés, hogy Afrikában kezdte tanulmányait, majd Európában bővítheti ismereteit, és olyan kutatók lehetnek a példaképei, mint Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem Nobel-díjas kutatóprofesszora.